Müstairi Szent János-kolostor

Geschichte

A müstairi Szent János benedekrendi apácakolostor a karoling korszakból származó templomfreskói okán világörökségi nyilvántartásba vett kolostoregyüttes, a svájci Graubünden kantonbel Val Müstair völgyében levő Müstair település központjában. A kolostort 800 körül Nagy Károly közvetlenül, de valószínűbb, hogy az ő megbízásából a churi püspök alapította. A kolostor történeti - egyházi és politikai - jelentőségére utal, hogy a kolostor hajdani latin nevéből (monasterium) alakult ki nemcsak a település (Müstair), de a befogllaló völgy (Val Müstair) máig fennmaradó neve is A 12. századtól a kolostor benedekrendivé vált, s akkor lett férfikonventből apácakolostor.A kolostornak nevet adó védőszentje Keresztelő Szent János.A falakon és a templomhajó boltíves mennyezetén található - és a 15. század végén eltakart - karoling freskókat csak a 20. század elején fedezték fel újra. A kolostor-együttes és művészeti értékei ma is látogathatók és 1983 óta az UNESCO Világörökség istáján szerepelnek.A völgy és a település névadójaEgy egész völgyet neveztek el erről a jelentős egyházi létesítményről: Müstair után, a Müstari völgyet > Val Müstair-t. Az itt található Szent János bencés kolostor bizonyíték a frank Nagy Károlynak az Apoktól dél irányú politikai törekvéséről. Ebből az időből származik a kolostortemplom legtöbb – lenyűgöző - műalkotása, amelyből egy töredék a zürichi múzeum kiállítótermeibe is elkerült.