Bernina-hágó

Geschichte

A Bernina-hágó 2328 méter magas alpesi hágó a svájci Graubünden kanton területén. Vízválasztó: tőle északra a Fekete-tenger, délre az Adriai-tenger vízgyűjtője található. Ugyanilyen elválasztó határt képez a rétoromán és az olasz nyelvterületek között is.Fontos közlekedési útvonal: itt halad át a 29. sz. főközlekedési út, valamint a közvetlen közelében a Bernina-vasút, melyek kapcsolatot teremtenek északon Pontresina (és Engadin), délen pedig Poschiavo (Puschlav) (és rajta keresztül az Adda folyó völgyét képező Valtellina, Veltlin) között.FöldrajzA Bernina-hágó a Dél-räetiai Alpokba tartozó Bernina-masszívum szívében található. Maga a Bernina-masszívum északnyugat irányban mintegy 20 km hosszan, és északtól déli irányban 10 km szélesen terül el. A masszívum északnyugati részén találhatók a legmagasabb csúcsok, mint a Piz Cambrena, Piz Palü, Bellavista, Piz Zupo, Piz Argient, a Piz Bernina a keleti irányba nyúló Alpok legutolsó 4000 métereseként, Piz Scerscen, Piz Rosegg, Dschimels és Piz Glüschaint . A hegycsoport északkeleti részén található a Piz Tschierva, Piz Morteratsch, és a már említett Piz Bernina . E hegyek közé zárva alakult ki a két hosszú gleccser, a Vadret Morteratsch és a Vadret Roseg.