Bern kanton

Geschichte

Bern kanton Svájc nyugati részében. Bern kanton fővárosa, Bern egyben Svájc fővárosa is.Bern kanton Graubünden kanton után a második legnagyobb területű és Zürich kanton után a második legnépesebb svájci tartomány . Bern kanton elismert nemzeti és hivatalos nyelve a német és a francia . Bern kantonban van egy olasz kisebbség is, akik elsősorban a kanton határainál élnek, elszórtan. Néhányan beszélnek rétorománul is, többségük kétnyelvűségben valamelyik újlatin nyelvvel . 2012-ben a kantonban kb. 1 millió ember élt.Földrajz és fekvésBern kanton úgymond a leghosszabb észak-déli kiterjedése alapján. Bern kanton nagy része az Alpokban fekszik. Északon Jura, Solothurn és Aargau, nyugaton Neuchâtel, Vaud és Freiburg, keleten Luzern, Nidwalden, Obwalden és Uri, valamint délen Valais kantonok határolják.Bern kantonhoz tartozik Berni Jura, mely Jura régió Bernhez tartozó részeit tömöríti. Jura régió 1979-ben kettévált: Bern kantonból kivált az egy tömbben franciák lakta Jura és önálló svájci kanton lett, míg a többségben franciák és részben németek lakta terület Bern kanton saját "különrégiója" lett, mely Bern kantonon belül különálló etnikai régió, bár közigazgatási értelemben egy kantont alkot Bern-nel együtt.TörténelemBővebben: Bern kanton történelmeÁllamszervezet és közigazgatásAlkotmány, államformaBern kanton államformája közvetlen demokrácia, alkotmányos-parlamentáris köztársaság, mint a többi svájci kanton. Bern kanton legutóbbi, 1993-as alkotmánya a kantont független és autonóm, demokratikus és szociális jogállam, melyben biztosítottak az alapvető emberi jogok, valamint a kisebbségek autonómiája, elsősorban a berni franciák számára, lásd: Berni Jura). Bern kanton nemzetiségi autonómiája elsősorban politikai és kulturális.